2025. Sep. 07., Sunday
Live-Auktion

Laskai Osvát Antiquariat
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

29-09-2018 10:00 - 29-09-2018 11:55

 
197.
tétel

[FRAKNÓI] FRANKL VILMOS: A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése.

[FRAKNÓI] FRANKL VILMOS: A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése.

Egyetlen kiadás. Pest, 1863. Pfeifer Ferdinánd. [4] 173 [2] p. Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, 1843 - Bp., 1924) történetíró, váradi kanonok. Eredetileg zsidó vallású orvos édesapja a születésekor már...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

197. Artikel
[FRAKNÓI] FRANKL VILMOS: A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése.
Egyetlen kiadás.
Pest, 1863. Pfeifer Ferdinánd.
[4] 173 [2] p.
Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, 1843 - Bp., 1924) történetíró, váradi kanonok. Eredetileg zsidó vallású orvos édesapja a születésekor már kikeresztelkedett, ő pedig 1874-ben felvette a Fraknói nevet. Teológiai és bölcsészeti tanulmányait Pesten végezte. 1864-től a filozófiai doktorátus megszerzése után előbb a nagyszombati gimnázium, majd 1865-től az esztergomi papnevelő intézet tanára volt. 1865. július 23-án pappá szentelték. 1870-ben az Akadémia levelező tagjává választották. 1871-től Pesten élt, 1875-től a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának (ma Országos Széchényi Könyvtár) őre. 1879. május 22-étől 1889-ig az Akadémia főtitkári, majd 1889-től 1892-ig másodelnöki tisztét töltötte be. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, valamint a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője. 1892-ben arbei címzetes püspök lett. Rómában magyar történeti intézetet (1892), majd magyar művészházat alapított. A középkori, főleg a 15. és részben a 17. századi magyar történelemnek számos, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel, a tanulmányok hosszú sorában sok külföldi, főleg olaszországi levéltári anyag felhasználásával. Szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia Értekezések a történettudomány köréből című kiadványsorozatot (1872-1878), az Akadémia évkönyveit, értesítőjét (1878-1889) és a Magyar Könyvszemlét 1876-tól 1879-ig. 1903-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett. Kiadta a Magyar Országgyűlési Emlékek I-X. kötetét (az utolsó kettőt Károlyi Árpáddal), a vatikáni magyar okmánytár (Monumenta Vaticana) I-IV. kötetét (1884-1899), Mátyás levelezését a római pápákkal (1891).
Gerinccímkével ellátott, keménytáblás papírkötésben. 232 mm.