| aukciósház |
Laskai Osvát Antikvárium |
| aukció dátuma |
2018.09.29. 11:55 |
| aukció címe |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| aukció kiállítás ideje |
Nincs megadva |
| aukció elérhetőségek |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
705. tétel
VERBŐCZI ISTVÁN: ~ ~ Hármaskönyve.
Az MDXVII-ki eredeti kiadásra ügyelve magyarúl kiadta a' Magyar Tudós Társaság.
Pesten, 1844. Eggenberger József. IV, 465 p.
Werbőczy István (eltérő írásmódban: Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi; Verbőc (?), 1458 - Buda, 1541) jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum törvénykönyv megalkotója. Felsőbb tanulmányait valószínűleg Budán, később pedig valamelyik itáliai (bolognai vagy páduai) egyetemen végezte; állítólag Bécsben is tanult. A latin és ógörög nyelv ismerete mellett "eleganter" beszélt németül. Kiváló szellemi képességgel megáldva, az ismeretek minden terén a legelsők közé tartozott. Teológiai és bölcseleti ismerete mellett leginkább az tanúskodik, hogy 1521-ben követségben járván V. Károly német-római császárnál Wormsban (vendégként részt vett a birodalmi gyűlésen), Lutherrel vitába bocsátkozott. A közéleti pályája Ugocsa vármegyében kezdődött, ahonnan mint országgyűlési követ, az egész ország színe előtt bemutatta tudását és ékesszólását. Az 1498. II. Ulászló-féle nevezetes törvények megalkotásában, melyek a köznemesség rohamos térfoglalását jelentik, már kétségtelenül közreműködött. Az a határozat, amelyben II. Ulászló örökös nélküli elhalálozása esetére a nemzet királyválasztási joga, s ahhoz való ragaszkodása nyert kifejezést, egyenesen az ő befolyásának tulajdonítható. Előjátéka volt ez az 1505. évi rákosi végzéseknek. Az 1500-as és 1501-es országgyűléseken a köznemesség szóvivője és vezére. Ő fogalmazta meg azt a királyhoz intézett felterjesztést, amelyben a nemesség sérelmeinek tolmácsolása mellett a főrendek bandériumainak kiállításáról, a főpapok dézsmaszedésének törvényszerű gyakorlásáról kérik a királynak erélyes rendelkezését. Politikai sikereinek egyik legszebbike az 1505. évi rákosi gyűlés híres végzése a nemzeti királyság visszaállítása tárgyában.II. Lajos uralkodása első éveiben többnyire külföldön tartózkodott. 1517-ben királyi személynök lett és különböző dalmáciai megbízásokat kapott az Országgyűléstől. A török támadások veszedelme mindegyre fenyegetőbbé vált, és ezért Werbőczy Velencében, Rómában, Wormsban, majd Nürnbergben járt, mindenütt a török elleni segély kieszközlése érdekében fáradozott, de küldetése nem járt sikerrel. Visszatérve, az országot a legnagyobb zűrzavarban találta. A pártküzdelmek utolsó fázisa az 1525. június 24-ei országgyűlésen következett be, amely Werbőczyt emlékezetes nagy beszéde után Magyarország nádorává megválasztotta, a nagyurak azonban megbuktatták. A mohácsi vész alatt egyik felső-magyarországi várában, Dobronyán élt visszavonulva. Szapolyai János királlyá választásakor kancellárjává és tanácsosává tette. Megjárta időközben Konstantinápolyt is királya érdekében, aki halála esetére, fia egyik gyámjául őt nevezte ki. Bírói pályán kezdte közéleti szereplését, és ott is végezte. Budavár első megszállása után is helyén maradt, elvállalta a renegát szerepét. A szultán kinevezte a meghódolt keresztények bírájává - tíz forint napidíjjal. Azonban békétlenségével, veszekedéseivel a szultán haragját vonta a fejére, ezért a "tiszteletére" rendezett lakomán, 1541-ben Budán, 83 éves korában feltételezhetően megmérgezték. Különös fintora a sorsnak, hogy bár Werbőczy István híres gyűjteményében (Tripartitum) a zsidókról így ír: "az üdvösséggel ellenkező kiváltságaik vannak", hamvai mégis az akkori budai zsidó temetőben (a mai Alagút utca-Pauler utca-Attila út közti területen) porladnak.
Korabeli, aranyozott gerincű félvászon-kötésben. 216 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
