Studio Antikvárium

21st bookauction

Paris, [1799]. Poignée. [4] + LXXII + 273 + [1] p. + 1 t. (Visegrád kihajtható, rézmetszetű látképe) + 1 táblázat (kihajtható rézmetszet); [4] + 118 + [2] + 119–333 + [1] p. + 6 t. (rézmetszet, ebből 4 kihajtható); 338 p. + 10 t. (kihajtható rézmetszet). Első francia kiadás. Példányunkból hiányzik a kihajtható térkép. A szerző természettudós a Royal Society of Edinburgh tagja, 1793. május 5.-től, öt hónapon keresztül járta Magyarországot. Könyvének előszavában írja: „Bár sok útleírás jelent meg az utóbbi időben, Magyarország egyiknek sem volt tárgya; pedig ez az ország – ha Britanniára nézve nem is jelentős politikai fontosságú – megérdemli figyelmünket”. Fő célja, hogy kikutassa és megismertesse Magyarország földrajzát, természeti viszonyait, különösen föld-, ásvány- és növénytanát. Műve francia fordításban – akkoriban kevesen tudtak angolul – széles körben elterjedt és nagy népszerűségnek örvendett. Útja során először főúri családjainkat (Széchenyi, Esterházy, Festetics) kereste fel, majd néhány rábamenti város és Győr meglátogatása után Komáromba érkezett. Onnan Esztergomon és Visegrádon keresztül Budára utazott. Budai tartózkodásának leírásával kapcsolta össze Magyarország politikai, társadalmi, vallási, gazdasági, kereskedelmi viszonyainak, népességének és katonaságának ismertetését. Budáról Gyöngyösre, Hatvanba, Parádra, Felsőtárkányba majd Egerbe vezet az útja. Egerben legelőször a borról emlékezik meg: „Eger bora méltán híres, és ha jó, alig alacsonyabb rendű a burgundinál”. További útja Debrecenbe, Nagyváradra, majd Tokajba vezet, ahol így ír: „Tokaj kis jelentéktelen város [...] hírnevét más helyek érdemeiből nyeri. Annak a bornak, ugyanis amely nevét viseli, csak kis hányadát termeli”. Tokaj vidékének 19 falvát sorolja fel, ahol – értesülése szerint – a híres tokaji borok teremnek. Leírja a szőlőművelés és a bor készítésének körülményeit a vesszők elültetésétől kezdve az érő bor kezeléséig. Különösen érdekli a tokaji aszú készítése. Úgy tudja, hogy ez a legdrágább európai bor. Mád, Tállya, Tolcsva, Újhely, Patak és Telkibánya után Kassára érkezik, ahol öt hetet tölt, megnézi az aggteleki (itt el is téved) és a szilicei barlangot. Innen Rozsnyón keresztül Lőcsére megy, ahol jakobinus kémnek nézik, és feltartóztatják. Bejárja az egész felvidéket, kirándul, kutatásokat végez, növényeket és ásványokat gyűjt a Tátrában. Magyarországi utazását Pozsony felkeresésével fejezi be. BOEH ø. Cox I, 168. Cioranescu 42182. Egységes, korabeli, gerincén kissé kopott, enyhén sérült, aranyozott gerincű egészbőr kötésben.