2025. Sep. 07., Sunday
Live auction

Laskai Osvát Antique Bookshop
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

29-09-2018 10:00 - 29-09-2018 11:55

 
567.
tétel

A közvélemény vására. Vutkov Lukács röpirata. Milotay István a zsaroló selyemfiu.

A közvélemény vására. Vutkov Lukács röpirata. Milotay István a zsaroló selyemfiu.

Rosszindulatú, minden alapot nélkülöző, rágalmazó röpirat Milotay Istvánról. Bp., 1934, Vukov Lukács, [2], 8, [2] p. Milotay István (Nyírbátor, 1883 - Rheineck, 1963) szélsőjobboldali újságíró, politikus, író. Édesapja Milotay...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

567. item
A közvélemény vására. Vutkov Lukács röpirata. Milotay István a zsaroló selyemfiu.
Rosszindulatú, minden alapot nélkülöző, rágalmazó röpirat Milotay Istvánról.
Bp., 1934, Vukov Lukács, [2], 8, [2] p.
Milotay István (Nyírbátor, 1883 - Rheineck, 1963) szélsőjobboldali újságíró, politikus, író. Édesapja Milotay Gábor nyírbátori gyakorlóügyvéd. A debreceni református jogakadémia és a kolozsvári jogi doktorátus után rövid ideig közigazgatási gyakornok volt. 1907-től a Budapesti Hírlap munkatársa, majd 1913-tól az Új Nemzedék szerkesztője. 1919 februárjában keresztény-nemzeti beállítottságú lapja szerkesztőségét szétrombolták, a Tanácsköztársaság alatt pedig be is tiltották. A Tanácsköztársaság után támogatta a numerus clausust, a húszas években jobbról bírálta a Bethlen-rendszert. Cikkeiben üdvözölte a hitleri sörpuccsot (1923.) és a román Vasgárda erősödését. 1919 augusztusától újra az Új Nemzedék szerkesztője lett, de a közte és Bangha Béla között fennálló állandó nézeteltérés miatt egy évvel később új lapot volt kénytelen alapítani Magyarság címmel. 1930-ban jelent meg "Az ismeretlen Magyarország" című cikkgyűjteménye, amely akár korai szociográfiának is tekinthető. Ebben a műben kendőzetlenül ír a vidéki Magyarország nyomorúságos állapotáról, a szegény emberek kilátástalan helyzetéről, a kivándorlásról. 1920-22 között a KNEP (a kormánypárt) Debrecenben megválasztott nemzetgyűlési képviselője, majd 1933-ban országgyűlési képviselő. A Parlamentben Imrédy Béla körének vezéralakja, politikai nézeteinek népszerűsítője volt, aminek érdekében 1934 augusztusában elindította a kormánypárti Új Magyarság című lapot. Még az Imrédy-kormány alatt, annak 1938 novemberi átalakítása után többedmagával belépett a Nemzeti Egység Pártjába (a kormánypártba). Ezt az 1939-es választások előtt átneveztek Magyar Élet Pártjává, aminek színeiben újfent megválasztották és egészen 1944 végéig (jogilag 1945-ig) képviselő maradt. Imrédyt nem követte annak pártjába. 1944 szeptemberében a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének a tagja lett. Tisztségét a nyilas puccs után is megtartotta, habár többé már nem publikált. 1944 végén Németországba, majd onnan 1947-ben Brazíliába emigrált. 1956-tól haláláig egy svájci protestáns otthonban élt.