| Auktionhaus |
Laskai Osvát Antiquariat |
| Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
| Titel der Auktion |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| Datum der Ausstattung |
keine Daten |
| Erreichbarkeit der Auktion |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
86. Artikel
DESSEWFFY AURÉL: ~ ~ összes művei
Sajtó alá rend., életrajzzal és jegyzetekkel kísérte Ferenczy József.
Egyetlen kiadás.
Bp. 1887. Méhner Vilmos. 1 t. (a szerző portréja), LIII, 450 p.
Gróf cserneki és tarkői Dessewffy Aurél (Nagymihály, 1808 - Pest, 1842) közíró, főrend. A reformkor egyik főszereplője, a Fontolva Haladók újkonzervatív pártjának létrehozója. Már tízéves korában Homérosz Iliaszának első könyvét görögül fejből el tudta mondani, de beszélt olaszul és franciául is. 1823-ban iratkozott először nyilvános iskolába Kassán, mint elsőéves filozófiahallgató. Írói és államférfiúi erényeinek kifejlődését nagyban elősegítette az atyai ház; ott gyülekeztek gyakran a magyar irodalom és politikai élet bajnokai; ott ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel. Kassán mindinkább belemélyedt a tudományokba. Németül tanult és az európai jogtudósok, államférfiak munkáit olvasgatta. Az 1825 szeptemberében egybehívott korszakalkotó országgyűlésre a Szabolcs vármegye követeként szolgáló édesapja magával vitte Pozsonyba. Itt kezdődött barátsága gróf Széchenyi Istvánnal, báró Wesselényi Miklóssal, valamint az Esterházy és Károlyi családokkal. 1826-ban hagyta el Pozsonyt, és tanulmányainak befejezése végett ismét Kassára ment, ahol 1827 augusztusában végezett. Ezt követően joggyakornok Pesten Teleki József grófnál; jurátusnak Bartal György mellé esküdött fel, a nádor pedig Pest vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezte ki. 1828 végén Reviczky Ádám (kancellár) maga mellé vette fogalmazógyakornoknak az udvari kancelláriához, Bécsbe. Az 1830-as országgyűlésre magával vitte Pozsonyba, s a király fogalmazóvá nevezte ki. Az országgyűlés alatt politikai cikkeket és németül naplót írt a király számára. 1832-ben otthagyta Bécset és Budára költözött, ahol helytartósági titoknoknak nevezték ki. Ugyanazon évben követnek jelölte magát Zemplén megyében, de Kossuth Lajossal szemben alulmaradt; ám azért 1833-ban megjelent a felsőházban, és részt vett a vallási ügyek vitájában. E politikai szereplése mellett részt vett a Magyar Tudományos Akadémia ülésein és tagja lett a magyar színházi választmánynak, miután az Akadémia 1833-ban levelező tagjává választotta. A Kisfaludy-társaságnak 1836-ban lett alapító tagjává. Az 1838-as pesti árvíz után mint a segélyező bizottmány tagja, tiszteletreméltó tevékenységet fejtett ki a főváros nyomorának enyhítésében, Pest városa ezért díszpolgárává választotta. Az 1839-40-es országgyűlésre Sárosban indult a követségért, de ismét megbukott. Így a főrendekhez ment szónokolni. 1839. december 30-án szólalt fel először a reverzálisok ügyében, amikor liberális álláspontja diadalra jutott. A kormány igyekezett szolgálatait megjutalmazni. Metternich herceg kinevezte a büntetőtörvénykönyv kidolgozására alakított bizottság tagjává, s a külföldi börtönrendszerek tanulmányozása végett nagyobb tanulmányútra küldte. Ekkor különösen Anglia alkotmányával és társadalmi viszonyaival ismerkedett meg. Párizsban találkozott Thierssel és meglátogatta Heinrich Heinét. Távolléte alatt a magyar közéletben a sajtó szabadabb mozgási lehetőséget kapott. Hazatérte után 1841 közepén megszerezte a Világ című lapot, melyet pártja közlönyévé tett. Rengeteg munkája miatt egészségi állapota megromlott, rövid betegeskedés után hunyt el.
Korabeli, aranyozott gerincű félvászon-kötésben. 224 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
