| auction house |
Laskai Osvát Antique Bookshop |
| date of auction |
d-m-Y H:i |
| title of auction |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| date of exhibition |
not given |
| auction contact |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
367. item
Balla Antal autográf képeslapja Nagys. Győri Imre szerkesztő úrnak Badacsonyból 1932 után,
Kedves Imrém megszólítással (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre autográf aláírásával), ahonnét szeretettel üdvözlik a címzettet.
Badacsony post 1932 [2] p., 1 beírt oldal.
Mikes Imre, családi nevén Győri, álnéven Gallicus (Bp., 1900 - Kihei, 1990) magyar újságíró, szerkesztő, író. Mint polgári radikális emigráns érkezett bátyjával Romániába, azelőtt 1919-22 között a bécsi Wiener Nachrichtenbürónál dolgozott. Az 5 Órai Újság, az Új Kelet, a Keleti Újság és az Esti Lloyd, 1924-től a Brassói Lapok belső munkatársa. 1935-től az Erdélyi Lapok párizsi, ill. budapesti tudósítója; visszatérve 1936-tól a Nagyváradi Napló szerkesztője. Kiváló képzettségű újságíró volt, egy csapásra átformálta a lapot tartalmában és külsejében egyaránt. 1937 decemberében hagyta el Nagyváradot, s az 1930-as évek végén Párizsban telepedett le, ahonnan 1938-tól a Nagyváradi Naplónak, a budapesti Az Újságnak és Magyar Nemzetnek küldi írásait, Gallicus aláírással. A német megszállás után Vichyben bujkálásra kényszerül, 1945-től a párizsi magyar nagykövetség sajtóelőadója, a békekonferencia idején a magyar küldöttség közlönyének szerkesztője. 1947-ben emigrációba vonul, a francia nyelven Courrier de l'Occident címen is megjelenő Nyugati Hírnök szerkesztője (1947-52), 1951-ben Münchenbe költözik át, ahol átmenetileg a Látóhatár belső munkatársa, s Gallicus néven a Szabad Európa Rádió magyar adásának politikai kommentátora (1951-76). Cikkei emigráns magyar lapokban jelennek meg. Az 1980-as évek elején Hawaii szigetén telepedett le. A Brassói Lapok folytatásokban közölte, majd két kötetben külön is megjelentette Erdély útja Nagymagyarországtól Nagyromániáig c. dokumentáris történeti visszaemlékezését az 1918-as főhatalom-változásra és a következő esztendők erdélyi eseményeire, részletesen kitérve a szervezett provokációk segítségével rendezett ún. irredenta perekre. Mint a Korunk munkatársa A zsidó fasizmus c. írásában a zsidó jobboldali mozgalmat bírálta (1934).
Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre Kálmán (Szarvas, 1886 - Sopronkőhida, 1944) politikus, újságíró, főispán, kivégzett nemzeti ellenálló. 1904 őszétől - Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem jogi karán folytatott tanulmányokat. 1908. április 24-én megszerezte az államtudományi diplomát, majd december 5-én a jogtudományi doktorátust. 1910 októberétől egy ügyvédi irodában dolgozott ügyvédjelöltként. 1912 februárjában közigazgatási díjtalan gyakornokként elhelyezkedett Alsókubinban, az Árva megyei főispáni hivatalba. A háború után az ellenforradalmi szervezkedések központjába került. 1918-ban tevékenyen részt vett a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) megalapításában, emiatt később Bécsbe kényszerült emigrálni. Magyarországra való visszatérése utáni publicisztikai működésével nagy szolgálatokat tett a keresztény nemzeti gondolatnak. Támogatását élvezték a nacionalista erők, valamint a Gömbös Gyula által vezetett néppártiak. A proletárdiktatúra bukása után Budapesten a Szózat című napilap főmunkatársa, majd főszerkesztője. 1922-ben a derecskei választókerület választotta meg, egységes párti programmal képviselőnek. 1923-ban Gömbös Gyulával együtt kivált az Egységes Pártból és részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (közkeletűbb nevén a Fajvédő Párt) szervezésében, amelynek így pártújságja lett a Szózat. 1925-ben a Vitéz, 1926-ban a Magyarság című lapok főszerkesztője. 1925-ben vitézzé avatták, s ekkor vette fel a Bajcsy nevet. 1926-ban megalapította az Előörs című politikai és társadalmi hetilapot, majd 1930-ban a Nemzeti Radikális Pártot. Az 1931-es választásokon már új pártja színeiben lett országgyűlési képviselő a tarpai választókerületben. 1932-től a Szabadság című nemzetiszocializmus-ellenes hetilap, a második világháború kitörése után a Független Magyarország című hétfői politikai hetilap, 1941-től a Szabad Szó című nemzetiszocializmus-ellenes lap szerkesztője. 1944. március 19-én a gestapo emberei kivonultak a budai lakására, hogy letartóztassák. Fegyverrel szállt szembe a rátörő németekkel, akik rövid tűzharcban megsebesítették, letartóztatták és elhurcolták. Október 11-én a magyar kormány követelésére szabadon bocsátották. 1944. november 9-én elnökletével megalakult a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (MNFFB). 1944. november 23-án letartóztatták, majd a sopronkőhidai fegyházban december 24-én felakasztották. Rengeteg településen neveztek el róla utcát, vagy éppen lakótelepet. Szobra van Tarpán és Kiskunfélegyházán, mellszobra Szarvason és Kővágóörsön, domborműve Budapest V. kerületében, valamint több domborműves emléktáblája Budapesten. Érdekesség, hogy éppen Békéscsabán nem neveznek el róla utcát.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
