2025. szept. 06., szombat
Élő közvetítés (LIVE)

Laskai Osvát Antikvárium
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

2018. 09. 29. szombat 10:00 - 2018. 09. 29. szombat 11:55

 
136.
tétel

FALUHELYI FERENC: A magyarországi nemzetiségi kérdés jellege és megoldása

FALUHELYI FERENC: A magyarországi nemzetiségi kérdés jellege és megoldása

/Klny. a Kisebbségi Körlevél 1942. évi július havi számából/ Egyetlen kiadás. Pécs, 1942. Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Ny. 14 [2] p. Faluhelyi Ferenc (Nagyvárad, 1886 - Pécs, 1944) nemzetközi jogász, egyetemi tanár, jogtudós. A...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

136. tétel
FALUHELYI FERENC: A magyarországi nemzetiségi kérdés jellege és megoldása
/Klny. a Kisebbségi Körlevél 1942. évi július havi számából/
Egyetlen kiadás.
Pécs, 1942. Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Ny. 14 [2] p.
Faluhelyi Ferenc (Nagyvárad, 1886 - Pécs, 1944) nemzetközi jogász, egyetemi tanár, jogtudós. A Pécsi Püspöki Joglyceumban (Pécsi Püspöki Jogakadémián) tanult, majd a Budapesti Tudományegyetemre iratkozott be, ahol 1911-ben jogi, 1914-ben pedig államtudományi doktori címet szerzett. 1910 és 1911 folyamán ügyvédjelölt volt, még egy gyilkossági ügyben is eljárt. 1911 és 1914 között joggyakornok, illetve törvényszéki jegyző volt előbb a nagykanizsai, utóbb a győri törvényszéknél, majd egyetemi tanár lett. 1944-ben a megszállást követően kétszer is kitelepítették lakásából, az általa alapított intézetet feldúlták, ez vezetett korai halálához. Pályája kezdetén a magyar államjog, jogbölcsészet, filozófia, politika, büntetőjog anyagi és büntető eljárásjog című tantárgyakat adta elő. Publikáció a Magyar Jogélet, a Jogtudományi Közlöny, a Bűnügyi Szemle, a Gyermekvédelem és más hasonlóan jelentős jogi folyóiratokban jelentek meg. Mint kutatót és oktatót 1926-tól foglalkoztatta a kisebbségi kérdés. 1936-ban az utódállamokban élő magyarság helyzetének bemutatása céljából a Pécsi Egyetemen megalapította a Kisebbségi Intézetet, s annak folyóiratát, a Kisebbségi Körlevelet. Az általa vezetett intézmény évente átlagosan két könyvet jelentetett meg, Kisebbségi Kultúrnapok címmel ankétokat tartott az elcsatolt területek magyar képviselőinek részvételével, s működése során jelentős könyvtárat, sajtókivágat- és kéziratgyűjteményt alakított ki. Számos szakmai és társadalmi egyesület munkájában vett részt. Tagja volt az angol Grotius Societynek, és megbízott munkatársa a Londoni Egyetem által kiadott ötkötetes nemzetközi közjogi döntvénytárnak (Annual Digest of Public International Law Cases I-V.). 1917-ben a Szociális Misszió Társulat szociális iskolájának a megalapítója és vezetője. 1920 tavaszán az akkor alakult Pécsi Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság választmányi tagja lett. 1920/21-ben, Pécs szerb megszállásának utolsó évében a Jogakadémián megalapította a Nagy Lajos Bajtársi Egyesületet. Tagja volt a lengyel-magyar kapcsolatokat ápoló Magyar Mickiewicz Társaságnak. Az 1911-ben alapított Dunántúl Napilap és Nyomda Rt. Igazgatóságának aktív tagja is volt.
Kiadói papírborítóban. 240 mm.