2025. Sep. 07., Sunday
Live auction

Laskai Osvát Antique Bookshop
49. árverés

12-04-2025 10:00 - 12-04-2025 14:48

 
453.
tétel

FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN: Buddha útján a Távol-Keleten

FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN: Buddha útján a Távol-Keleten

I-II. kötet (teljes) [Budapest, 1938.] Révai. [8] 260 p. 8 t., 242 p. 24 t. Felvinczi Takács Zoltán (Nagysomkút, 1880. április 7. – Budapest, 1964. december 4.) művészettörténész, szakíró, utazó. Egyetemi tanulmányait Budapesten...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

453. item
FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN: Buddha útján a Távol-Keleten
I-II. kötet (teljes)
[Budapest, 1938.] Révai. [8] 260 p. 8 t., 242 p. 24 t.
Felvinczi Takács Zoltán (Nagysomkút, 1880. április 7. – Budapest, 1964. december 4.) művészettörténész, szakíró, utazó. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A jogi tanulmányok mellett festeni is tanult a Budapesti Mintarajziskolában, mint Hollósy-tanítvány Münchenben, Nagybányán és majd Berlinben. Később a művészettörténetet, azon belül a keletkutatást választotta. A Hopp Ferenc-féle keleti gyűjteményből ő hozta létre Budapesten a Kelet-Ázsiai Múzeumot, melynek igazgatója is lett. Művészeti írásainak súlypontjában a Kelet művészete állt, de behatóan foglalkoztatta Dürer művészete is. Az 1930-as években hosszabb utazást tett a Távol-Keleten [Buddha útján a Távol Keleten I-II. 1938]. Élményeiről útikönyvben számolt be, többek között színes leírást adva a kínai császárok csengtöi nyári rezidenciájáról, ami azóta a világörökség része is lett. Az erdélyi művészettel foglalkozó kutatásai akkor válnak elmélyültebbé, miután 1940-ben az egyetemes művészettörténet tanárává nevezték ki a kolozsvári egyetemre. Rendezője volt 1941 szeptemberében a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban megnyílt művészeti kiállításnak. Ennek az anyagát a régi egyházi művészet, az ötvös- és ékszerművészet, a festészet és háziipar maradandó értékeiből gyűjtötte össze, a gótikától a 20. század művészetéig. A következő év tavaszán, ugyancsak Kolozsvárt, a keleti művészet erdélyi kincseiből rendezett kiállítást, India, Kína és Japán művészetét 40 oldalon tárgyaló tanulmányt közölve az igényes és pontos katalógusban (Keleti művészeti kiállítás, Kolozsvár, 1942). A Barabás Miklós Céh bírálóbizottságának külső tagjaként több kiállítás rendezője és szakavatott értékelője. 1943 tavaszán az ő rendezésében nyílt meg a kolozsvári sétatéri műcsarnokot felavató nagy tárlat. Több írását közölte "A Hírnök" és a "Pásztortűz". Élete utolsó éveiben egykori mesteréről, Hollósy Simonról tett közzé tanulmányokat a "Művészettörténeti Értesítő" c. budapesti folyóiratban és a keleti képzőművészetekről az Iparművészeti Múzeum Évkönyveiben.
A két kötet egységes, kiadói egészvászon-kötésben, eredeti, illusztrált védőborítóval. 190 mm.