2025. szept. 07., vasárnap
Élő közvetítés (LIVE)

Laskai Osvát Antikvárium
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

2018. 09. 29. szombat 10:00 - 2018. 09. 29. szombat 11:55

 
157.
tétel

FOGARASI JÁNOS: A magyarországi új polgári perrendtartás alapvonalai.

FOGARASI JÁNOS: A magyarországi új polgári perrendtartás alapvonalai.

A bírói illetőségeket, váltójogi eljárást, ősiséget, zálogvisszaváltást stb. szabályozo rendeletek főbb elveivel együtt. Pest, 1853. Kilián György. VII, 79 p. Alsóviszti Fogarasi János (Felsőkázsmárk, 1801 - Bp., 1878) magyar...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

157. tétel
FOGARASI JÁNOS: A magyarországi új polgári perrendtartás alapvonalai.
A bírói illetőségeket, váltójogi eljárást, ősiséget, zálogvisszaváltást stb. szabályozo rendeletek főbb elveivel együtt.
Pest, 1853. Kilián György. VII, 79 p.
Alsóviszti Fogarasi János (Felsőkázsmárk, 1801 - Bp., 1878) magyar nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató, az MTA tagja. Fő műve az első magyar értelmező szótár, A Magyar Nyelv Szótára, amelyet 1845-tőlCzuczor Gergellyel közösen szerkesztett, 1866-tól (Czuczor halála után) pedig egyedül. Régi erdélyi eredetű családból származott. (A nemességet és a fogarasföldi birtok utáni adómentességet I. Rákóczi György fejedelem erősítette meg. A család Abaújba elszármazott ága később vette fel a Fogarasi nevet.) 1829-ben szerzett ügyvédi oklevelet. 1841. március 1-jén váltóügyvédi vizsgát tett és az új váltótörvényszéknél kezdett el dolgozni tanácsjegyzőként (1848. február végéig dolgozott itt). Ekkor István főherceg nádor titkára lett és előadó a nádori törvényszéknél. Az 1848-as forradalom idején tanácsos volt a Kossuth Lajos vezette pénzügyminisztériumban, de nem követte a szabadságharcot vívó kormányt Debrecenbe. A szabadságharc leverését követően sógora, Járy (Tretter) György unszolására 1850 februárjában bírói hivatalt vállalt az ideiglenes pesti törvényszéknél, hogy Pesten maradhasson és folytathassa a szótár szerkesztését. 1854 augusztusában főtörvényszéki tanácsossá nevezték ki. 1856-tól 1861-ig a pesti kereskedelmi törvényszék elnöke és a pesti országos törvényszék alelnöke volt, ezután két évig a visszaállított magyar váltótörvényszék elnöke. Ez utóbbi helyen elérte, hogy német nyelv helyett magyar nyelvű beadványokat is elfogadjanak.1863-ban a hétszemélyes tábla bírája lett, 1869-ben a Kúria legfőbb ítélőszékének bírája. Tekintélyes vagyonát az MTA-ra kívánta hagyni, azonban az egy rosszul sikerült építkezésen elúszott, így végül Fogarasit az Akadémia temettette el. Igazi polihisztor volt, olyan mértékben, ami korában már nagyon ritka. Jogi értekezéseket, költeményeket és elbeszéléseket közölt, dalokat és kórusműveket szerzett, hegedült, de nyelvészeti munkája a legjelentősebb.
Kiadói, javított papírborítóban. 218 mm.