| Auktionhaus |
Laskai Osvát Antiquariat |
| Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
| Titel der Auktion |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| Datum der Ausstattung |
keine Daten |
| Erreichbarkeit der Auktion |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
195. Artikel
FÖLDES BÉLA: Az államháztartástan. (Pénzügytan)
2. átdolgozott kiadás.
Bp. 1912. Grill Károly. 552 p.
Földes Béla, eredeti neve Weisz Béla (Lugos, 1848 - Bp., 1945) közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja, a magyar közgazdaságtan és statisztika kiemelkedő alakja. 1876-ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara levelező tagja és az Országos Statisztikai Tanács tagja, valamint a Budapesten ülésezett IX. Nemzetközi Statisztikai Kongresszus titkára. 1879-ben az MTA nemzetgazdasági és statisztikai bizottsága tagjává választotta. 1885-ben az Institut International de Statistique (Nemzetközi Statisztikai Intézet), 1891-ben a British Economic Association (Brit Közgazdasági Társaság) tagja lett. 1906 és 1918 között országgyűlési képviselő, közben 1917. augusztus 18-ától 1918. május 8-áig átmenetgazdasági tárca nélküli miniszter volt. 1920 után visszavonult a közélettől, de továbbra is folyamatosan jelentek meg tanulmányai, cikkei. 1923-ban a Magyar Statisztikai Társaság első belföldi tiszteletbeli tagjává, 1933-ban az MTA tiszteleti tagjává választották. 1945 január 18-án, a felszabadulás napján éhen halt a budapesti gettóban. Közgazdasági munkái a német történeti iskola egyik jelentős hazai művelőjének mutatják. 1893-1894-ben jelent meg alapvető munkája, a Társadalmi gazdaságtan két kötete (I. A társadalmi gazdaságtan elemei, II. A társadalmi gazdaságtan alkalmazott és gyakorlati tanai), mely a világháború előtt még négy, időközben átdolgozott kiadást ért meg. Elméleti munkái mellett sokrétű gyakorlati tevékenységet fejtett ki. Érdeklődése kiterjedt a szociáldemokrácia korabeli kérdéseire is. Statisztikai munkássága során kezdetben bűnügyi statisztikával, a hazai bűnözés alakulásával foglalkozott. Az első világháború előtt gazdaságstatisztikai tevékenységének kiemelkedő állomása az ún. "kvóta"- tanulmányok (a Monarchia költségeinek megoszlása, a közös kiadásokhoz való hozzájárulás mértéke) megjelentetése volt. Fontos tanulmányai születtek az adó- és a pénzügy, a gazdaságpolitika tárgyköréből, szociálpolitikai kérdésekről, kiállt az önálló magyar jegybank felállítása mellett. A történeti statisztika egyik első hazai képviselője, a gabonaárak alakulásával és annak hatásvizsgálataival pedig a gazdaságtörténet terén ért el jelentős eredményeket. Sokat foglalkozott a statisztikai tevékenység szervezeti és módszertani kérdéseivel is. Szakvéleményeket, emlékiratokat készített többek között a tiroli gabonavámokról (1877), a magyar hitbizományokról (1890), az áruforgalmi statisztika (1878), később pedig az igazságügyi statisztika (1892) újjászervezéséről. Trianon után a kisebbségek jogai, a nemzetiségi statisztika kérdései kerültek figyelme középpontjába. Szerkesztette a A Pallas nagy lexikona közgazdasági cikkeit, 1883 és 1886 között a Budapesti Szemle közgazdasági és statisztikai rovatát, az Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből című MTA-kiadványt 1882-től és a kereskedelmi műszótárt.
Korabeli, aranyozott gerincű félvászon-kötésben. 236 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
