Auktionhaus |
Laskai Osvát Antiquariat |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
Datum der Ausstattung |
keine Daten |
Erreichbarkeit der Auktion |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
200. Artikel
FRIEDMANN ERNŐ: A határozatlan tartalmú itéletek
/A Magyar Jogászegylet Könyvkiadó Vállalata III. évf. 1. kötet/
Egyetlen kiadás.
Bp. 1910. Athenaeum. 263 p.
Friedmann Ernő (Bp., 1883 - német koncentrációs tábor, 1944) ügyvéd, egyetemi tanár. Hazai jogi tanulmányok után 1908-tól ügyvédi gyakorlatot folytatott, 1911-től a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban teljesített szolgálatot, ahol a jogi oktatás reformkérdéseivel foglalkozott. 1933-39-ben a Magyar Hírlap felelős szerkesztője. 1944-ben a németek elhurcolták. Tételünk az egyik főműve!
Hozzákötve:
ALMÁSI ANTAL: A dologi forgalom
Magánjogi tanulmány.
/A Magyar Jogászegylet Könyvkiadó Vállalata III. évf. 2. kötet/
Egyetlen kiadás.
Bp. 1910. Athenaeum. [4] 417 p.
Hozzákötve:
TOMCSÁNYI MÓRICZ: Önkormányzat és decentralizáció
/A Magyar Jogászegylet Könyvkiadó Vállalata III. évf. 3. kötet/
Egyetlen kiadás.
Bp. 1910. Athenaeum. 72 p.
Tomcsányi Tomcsányi Móric (Temesvár, 1878 - Bp., 1951) jogtudós, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Fő kutatási területe a közjog volt, azon belül a közigazgatási és az alkotmányjog elismert szakértője. Tomcsányi Mór (1830-1913) jogász, Turóc vármegyei alispán fia, Tomcsányi Vilmos Pál (1880-1959) jogász, politikus, igazságügy-miniszter bátyja, Tomcsányi Pál (1924) agrármérnök, akadémikus nagybátyja. 1917-ig a budapesti Kincstári Jogügyi Igazgatóság, majd a pénzügy-minisztérium tisztviselőjeként dolgozott. 1917-1918-ban Turóc vármegye főispáni hivatalát viselte. 1918-ban császári és királyi kamarási címmel vonult vissza a közigazgatásból. Az 1920-as évektől a magyar-jugoszláv vegyes döntőbíróság magyar bírájaként tevékenykedett. 1928-tól 1944-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karának képviseletében a felsőház tagja volt, 1943-tól magyar királyi titkos tanácsosi címmel. Jogtudományi írásaiban, tanulmányaiban a közigazgatási jog és az alkotmányjog legkülönfélébb kérdéseivel, a közjog és a magánjog viszonyrendszerével foglalkozott. Szemléletét a klasszikus és rendszeres jogdogmatika jellemezte, de az organikus jogfejlődést valló történeti jogi iskola hatása is érvényesült munkásságában. Behatóan tanulmányozta a közigazgatás alapintézményeit, a közhivatalok és az állam vagyoni felelősségét, a különböző szintű (államhatalmi, önkormányzati stb.) rendeletek jogerejét, az egyesületi jogot, a rendészeti közigazgatási szerveket, valamint a gondnokság és gyámság jogi intézményeit. Jogi tudását és szakértelmét a törvényhozói munkában is kamatoztathatta. Öccse, Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy-minisztersége idején hozzájárult az 1920. évi közigazgatási reformhoz: közreműködött a tanácsköztársaság utáni alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. törvény előkészítésében. Emellett előadója volt az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925. évi XXVI., a felsőház jogkörének szabályozásáról szóló 1926. évi XXII., valamint a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló 1937. évi XIX. törvénycikkelyeknek. Magyarország közjogi rendszerét összefoglaló monográfiája 1926 és 1943 között öt kiadást ért meg. 1944-ig elnöke volt a Felsőoktatásügyi Egyesületnek, emellett elnökölte a Magyar Jogász Egylet közjogi szakosztályát, valamint a Nemzetközi Légijogi Bizottság magyar csoportját. 1939-től 1944-ig tagja volt a Magyar-Német Társaság igazgatótanácsának, valamint társelnöke a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének.
Korabeli, aranyozott gerincű, álbordás félbőr-kötésben. 232 mm.