| Auktionhaus |
Laskai Osvát Antiquariat |
| Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
| Titel der Auktion |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| Datum der Ausstattung |
keine Daten |
| Erreichbarkeit der Auktion |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
341. Artikel
Idegen váltó (kitöltetlen) 1929-ből.
Többek között Gömbös Gyula autográf aláírásával (az aláírás időpontjában honvédelmi államtitkár volt), illetékbélyeggel, pecsétekkel!
Bp., 1928, M. kir. állami nyomda, [2] p, 2 beírt oldal.
Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, 1886 - München, 1936) császári és királyi (k. u. k.) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től haláláig. 1901-ben lett a pécsi honvéd hadapród iskola növendéke. 1905-ben zászlóssá avatták, 1912-ben főhadnagyként vonult be a bécsi hadiiskolába, ahol vezérkari tiszti képzésben vett részt. Az első világháború végére már vezérkari százados. 1919. január 19-én megalapította a Magyar Országos Véderő Egyletet (MOVE). Bécsbe emigrált, ahol csatlakozott a Bethlen István vezette ellenforradalmi Anti Bolsevista Comitéhez (ABC), mely legfőbb feladatának a proletárdiktatúra megdöntését tartotta. Egyes források szerint Károlyi az ő javaslatára hívta Aradra Horthy Miklóst, hogy kormánya honvédelmi minisztere legyen. A Tanácsköztársaság bukása után belépett a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazdapártba, amelynek színeiben 1920-ban Törökszentmiklós nemzetgyűlési képviselőjévé választották. Támogatta Horthy kormányzóvá választását. 1921 októberében a király második visszatérési kísérlete idején fontos szerepet játszott a visszatérő IV. Károly király csapataival szembeszálló kormányhű erők mozgósításában, és a budaörsi csatában. A kormánypárt és a kisgazdák fúziója révén 1922 februárjában Bethlen vezetésével létrejött Egységes Pártban ügyvezető alelnöki funkciót töltött be. 1924-ben néhány elvbarátjával (pl. Eckhardt Tibor, Bajcsy-Zsilinszky Endre) kilépett az EP-ből. Megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot, mely ezután a kormánypárt jobboldali ellenzékeként volt jelen a Nemzetgyűlésben. Továbbra is vezető szerepet játszott a MOVE-ben és más, a korra jellemző titkos szervezetekben, így például az Etelközi Szövetségben. Szoros kapcsolatot tartott németországi szélsőjobboldali mozgalmakkal, jelentős szerepe volt abban, hogy Magyarországon menedéket kaptak a müncheni Kapp-puccs vezetői, például Wolfgang Kapp, Erich Ludendorff és Trebitsch-Lincoln. 1928-ban feloszlatta a Fajvédő Pártot, megígérte az akkori zsidó hitközség vezetőjének, hogy nem rendez pogromot. Ismét belépett az Egységes Pártba. 1928. szeptember 5-étől 1929. november 10-éig honvédelmi államtitkár, majd 1932. november 1-jéig honvédelmi miniszter. 1929-ben Horthy szolgálaton kívüli tábornokká nevezte ki és felvételt nyert a Vitézi rendbe (innentől teljes neve vitéz jákfai Gömbös Gyula). Hadügyminiszterként tartózkodott a politizálástól, és sokat tett a hadseregfejlesztés érdekében. Miután a nagy gazdasági világválság hatására Bethlen István lemondott, majd Károlyi Gyula kormánya megbukott, 1932. október 1-jén Ő lett a miniszterelnök. Kormányra lépését követően kidolgozta kormányprogramját, a 95 pontos Nemzeti Munkatervet. Adolf Hitler hatalomra kerülésekor sietett gratulálni az újdonsült kancellárnak, majd 1933 júniusában elsőként a vezető európai politikusok közül Berlinbe utazott.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
