| aukciósház |
Laskai Osvát Antikvárium |
| aukció dátuma |
2018.09.29. 11:55 |
| aukció címe |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| aukció kiállítás ideje |
Nincs megadva |
| aukció elérhetőségek |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
337. tétel
Kinevezési okirat 1896-ból,
melyben Wlassics Gyula magyar királyi vallás és közoktatási miniszter Dr. Csengery János egyetemi tanár urat a kolozsvári országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagjává nevezi ki. A magyar királyi vallás és közoktatási miniszter fejléces levélpapírján, Wlassics Gyula autográf aláírásával és miniszteri szárazpecsétjével!
Bp., 1896, [4] p., 2 beírt oldal.
Zalánkeméni Wlassics Gyula, báró (Zalaegerszeg, 1852 - Bp., 1937) jogász, közjogi író, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja. Édesapja Wlassics Antal (1815-1883), nagykanizsai törvényszéki elnök. A pesti és a bécsi egyetemet látogatta. Közben több európai körutat tett és a magyar történelmi irodalommal foglalkozott. A jogi diploma megszerzését követően, 1875-től bíróként tevékenykedett Budapesten. 1877-ben Perczel Béla, akkori miniszter által az Igazságügyi Minisztérium törvény-előkészítő osztályán kapott fogalmazói állást. 1882-től komáromi adóügyész, 1886-tól budapesti alügyész (később miniszteri titkár, 1896-ban budapesti helyettes királyi főügyész) lett, de ez idő alatt végig az Igazságügyi Minisztérium kodifikáló osztályán működött. Pauler Tivadar és Fabiny Teofil megbízásából, főleg a bűnvádi eljárásról szóló, de emellett más törvényjavaslatok szerkesztésével is foglalkozott. Több alkalommal mondott vádbeszédet a sajtóbíróság előtt és tevékenyen részt vett a jogászgyűléseken is. 1895-ben, 1896-ban és 1901-ben a Szabadelvű Pártprogramjával a csáktornyai választókerületben nyerte el a lakosság bizalmát. 1905-ben az Országos Alkotmánypártban Pécsett szerzett mandátumot. Az első Wekerle-kormány lemondása után a király 1895. január 15-én meghívta a vallás- és közoktatásügyi miniszteri székbe, amit el is fogadott. Több mint nyolc évig töltötte be ezt a hivatalt (1903. november 3-áig). Miniszterként ő képviselte a főrendiházban a vallás szabad gyakorlásáról és az izraelita vallás recepciójáról (el-, befogadás) szóló javaslatot, amely a Wekerle-kormány alatt megbukott. Része volt a három év (1895-1898) alatt 600 népiskola létrehozásában, az egyetemen a bölcsészeti, a gyógyszerészi, illetve az orvosi szakok nők számára is történő megnyitásában. Olyan törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amely szerint a Magyarországon nyomtatott, vagy kiadott nyomdatermékekből a nyomtató, illetve a kiadó egy-egy példányt köteles ingyen beszolgáltatni a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Magyar Tudományos Akadémiának. A millennium alkalmával tervezett Szépművészeti Múzeum felállítása mellett művészeti programjának fő pontja volt egy magyar képzőművészeti akadémia megalapítása, melynek szervezését a művészvilág lelkesen támogatta. 1897-ben felszólította az MTA-t a magyar nyelv szótárának átdolgozására. A katolikus papság kongruájának és egyéb felekezetek lelkészei fizetésének rendezése végett kimerítő törvényjavaslatot dolgozott ki. Tagja volt a lengyel-magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
