| Auktionhaus |
Laskai Osvát Antiquariat |
| Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
| Titel der Auktion |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| Datum der Ausstattung |
keine Daten |
| Erreichbarkeit der Auktion |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
347. Artikel
Kinevezési okirat 1943-ból,
melyben Remény-Schneller Lajos pénzügyminiszter Nagy Piroskát pénzügyi díjnoknak nevezi ki. A pénzügyminiszter fejléces levélpapírján, Reményi-Schneller Lajos autográf aláírásával és miniszteri szárazpecsétjével!
Bp., 1943, [2] p., 1 beírt oldal.
Reményi-Schneller Lajos (Bp., 1892 - Bp., 1946) politikus, pénzügyi szakember, pénzügyminiszter. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. Pályafutását a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál kezdte, aminek 1923-ban igazgatója lett. 1926-ban megalapította az Egyesült Malomipari Rt.-t. A Pénzintézeti Központ megbízásából rövidesen kilépett a Leszámítóló Banktól, és átvette a válsághelyzetben lévő Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár vezetését, és a pénzintézetet sikerült talpra állítania. Ennek köszönhetően a cég 1928-as átalakulásakor az újonnan létrejött Budapesti Székesfővárosi Községi Takarékpénztár vezérigazgatója lett, amit a magyar pénzügyi-gazdasági élet meghatározó szereplőjévé fejlesztett. 1935-ben a Községi Takarékpénztárt is elhagyta, és novembertől a Gömbös-kormány földbirtok-politikai műveleteinek ellátásával megbízott Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének vezérigazgatója volt. Vezetésével három korábbi intézmény összeolvadásából 1936-ban létrejött az Országos Földhitelintézet. 1935-ben a bajai kerületben kormánypárti programmal országgyűlési képviselővé választották. Képviselőként főleg bizottsági munkát végzett, de pénzügyi-gazdasági kérdések megvitatásában is részt vett. Fabinyi Tihamér lemondása nyomán 1938. március 9-től pénzügyminiszter volt a Darányi-kormányban, és tárcáját ezután 1944. október 16-ig megtarthatta az Imrédy-, a második Teleki-, a Bárdossy-, a Kállay-, a Sztójay- és a Lakatos-kormányban is. A Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay- kormányban ún. gazdasági csúcsminiszteri megbízatása is volt. Miniszterként még a második világháború előtt csökkentette a cukor árát, rendelkezett az álláshalmozás megtiltásáról, lépéseket tett a tisztviselők helyzetének javítására. Sokat tett a Balaton, és különösen a balatoni vitorlássport fejlesztéséért, aminek maga is elkötelezett művelője volt. A háború során szélsőségesen németbarát politikát folytatott, rendszeresen informálta a németeket a magyarországi politikai fejleményekről, hatéves pénzügyminiszteri működésével jelentősen előmozdította az ország gazdasági kiszolgáltatását a náci Németországnak. Tárcáját az 1944. október 16-án megalakult Szálasi-kormányban is megtartotta. A Népbíróság a Sztójay-perben halálra ítélte és golyó által kivégezték.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
