| Auktionhaus |
Laskai Osvát Antiquariat |
| Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
| Titel der Auktion |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| Datum der Ausstattung |
keine Daten |
| Erreichbarkeit der Auktion |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
418. Artikel
KUN JÓZSEF, BARABÁSI: Gróf Tisza István és a tudomány
/A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai I. kötet 10. sz./
Egyetlen kiadás.
Debrecen, 1932. Tisza István Tudományegyetemi Ny. 16 p.
Kun József (Miskolc, 1875 - Miskolc, 1946) jogász, egyetemi tanár. Felsőfokú tanulmányait a budapesti tudományegyetem jogi karán végezte Concha Győző tanítványaként 1896 és 1899 között. 1899-ben avatták doktorrá. Beszélt német, latin, görög, francia és angol nyelven. 1899. szeptember 16-tól 1900. augusztus 28-ig Borsod vármegye tiszteletbeli szolgabírájaként a mezőkövesdi jegyzői, illetve a miskolci alispáni hivatalban működött. 1900. augusztus 25-én Miskolc rendezett tanácsú város főjegyzőjévé választották. Ezt a hivatalt 1904. október 29-ig töltötte be, amikor is Budapesten, a miniszterelnökség elnöki osztályán lett miniszteri fogalmazó Tisza István miniszterelnöksége idején. 1907-ben külföldi útra indult politikai, közjogi és közigazgatási tanulmányok folytatására. Hosszabb időt töltött Londonban és Párizsban, ahol az angol és a francia parlamenti eljárást tanulmányozta. 1908. január 1-én feljebb lépett a hivatali ranglétrán, miniszteri segédtitkár lett. Hivatali munkája elismeréseként Ferenc József király 1909. március 30-án cs. és kir. kamarási méltóságra emelte. 1909. és 1910. élvi tanulmányútjain, a németországi egyetemeken (Heidelberg, Strassburg, München, Berlin, Lipcse) nemcsak kiváló tanárokat hallgatott, hanem a szemináriumi munkákban is részt vett. Tanulmányokat írt a Budapesti Szemlébe és a Jogállamba Anglia kormányzatáról, a finn-orosz konfliktus közjogi aspektusáról és a magyar parlamentarizmusról. 1911. május 14-én miniszteri segédtitkári állása mellé miniszteri titkári címet és jelleget kapott, majd 1913. május 16-án valóságosan is miniszteri titkári fokozatba lépett, majd december 8-án a miniszterelnökség miniszteri osztálytanácsosa lett. A Budapesti Szemlén kívül publikált a Tisza István által alapított Magyar Figyelőben is, Bismarck és az általános választójog (1912), valamint Parlamentarizmus és interpelláció (1914) címmel. Mestere, Concha Győző egyetemi tanárságának negyven éves jubileumára, 1912-ben készített ünnepi kötetbe Báró Eötvös József és a francia liberálisok címmel írt fontos tanulmányt. 1914 decemberében a budapesti jogi karon politikatudományból magántanárrá habilitálták, amelyet a minisztérium 1915 márciusában megerősített A háború utáni években már kevesebb tudományos munkát publikált. 1921-ben még három kisebb írása jelent meg a Magyar Jogi Szemlében, amelyekben a Trianon utáni megváltozott közjogi helyzetre reflektált. Összegyűjtötte, rendszerezte és 1923-ban kiadta az 1912 után született közjogi jogszabályokat: A Legújabb magyar közjogi törvények és rendeletek 1912-1922 (Antalfy, Debrecen) című, Debrecenben megjelent gyűjtemény tartalmazta az alapvető rendelkezéseket, a békeszerződéseket és az egyéb közjogi törvényeket és rendeleteket. Ez a kiadvány hozzájárult, hogy a hallgatók jobban megismerhessék a megváltozott közjogi viszonyokat. Ezen kívül recenziókat közölt, mesterét, a 80 éves Concha Győzőt köszöntötte a Társadalomtudományban, s Tisza István emlékének, jelentőségének szentelt néhány írást. Ezek közül figyelemreméltó a Tisza-emlékkönyvbe írt Tisza István liberalizmusa és a szociális érzés című írása (1928) és a Budapesti Szemlében 1933-ban megjelent cikke: Tisza István történeti távlatban. Számos tudományos, művészeti társulat, egyesület és református egyházközség tisztségviselője és a Miskolc törvényhatósági jogú város törvényhatósági bizottságának is tagja volt.
Kiadói papírborítóban. 234 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
