2025. Sep. 08., Monday
Live auction

Laskai Osvát Antique Bookshop
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

29-09-2018 10:00 - 29-09-2018 11:55

 
466.
tétel

MILL STUART JÁNOS: A szabadságról.

MILL STUART JÁNOS: A szabadságról.

Ford. és az előszót írta Kállay Béni. Első kiadás. Pest, 1867. Ráth Mór. [4] LXIV, 184 p. John Stuart Mill (London, 1806 - Avignon, 1873) angol filozófus és közgazdász. Édesapja James Mill, közgazdász és filozófus. Már hároméves...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

466. item
MILL STUART JÁNOS: A szabadságról.
Ford. és az előszót írta Kállay Béni.
Első kiadás.
Pest, 1867. Ráth Mór. [4] LXIV, 184 p.
John Stuart Mill (London, 1806 - Avignon, 1873) angol filozófus és közgazdász. Édesapja James Mill, közgazdász és filozófus. Már hároméves korától görögül és latinul tanult, hétévesen pedig logikát, majd tizenkét éves korában közgazdaságtant. Első publikációja egy újságban jelent meg 1822-ben. 1823-ban létrehozta az Utilitarista társaságot (ami 1826-ban feloszlott), majd alkalmazott lett az "East India Company"-nál (azaz a Kelet-indiai Társaságnál), ahol az apjával együtt dolgozott. 1858-ban felmondott Kelet-indiai Társaságnál. 1865-ben képviselőnek választják Anglia Parlamentjébe, majd rektori állást kap az St. Andrew's University-n. Minden tudomány számára általános egységes metodológiát akart alkotni. Rousseau szerződéselmélete abból az előfeltevésből indul ki, hogy az igazságosság forrása az ember természete, s ez vezeti cselekvéseit. Az igazságosság forrását az képezi, hogy a társadalom büntetni akarja azokat, akik nem tisztelik a szabályokat, s a társadalom egyetlen szerepe a törvényes keret megalkotása, melyben a szabálysértőket büntetik. 1865-ben a parlament alsóházának képviselője lett, és történelmi források szerint ő volt az első, aki a programjába a nők választójogát is bevette. Parlamenti képviselőként való rövid működése során (1868-ig) több olyan törvényjavaslatot támogatott és kezdeményezett, amely a nők helyzetének javítására irányult, pl. a válásról szóló törvényt: A társadalomban örök természeti törvényeket keresett, s közgazdasági tanításait a proletariátus reformokra irányuló törekvéseivel kísérelte meg összeegyeztetni. Tételünk az első magyar nyelvre fordított munkája!
Kiadói, díszesen aranyozott gerincű félvászon-kötésben. 223 mm.