2025. szept. 06., szombat
Katalógus bemutatás

Pest-Budai Árverezőház
Fair Partner ✔
241. Könyv Levelezési árverés - Jaksics György kertészeti és mezőgazdasági könyvgyűjteménye

2022. 04. 08. péntek 17:00

 
164.
tétel

Pettkó-Szandtner Tibor, felsődriethomai - A magyar kocsizás.

Pettkó-Szandtner Tibor, felsődriethomai - A magyar kocsizás.

A szerző által dedikált példány. Első kiadás.A kötet szerzője, Vitéz felsődriethomai Pettkó-Szandtner Tibor (Bazin, 1886. június 20. – Leutstetten, 1961. január 6.) huszártiszt, európai hírű lótenyésztő és fogathajtó. A pozsonyi...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

164. tétel
Pettkó-Szandtner Tibor, felsődriethomai - A magyar kocsizás.
A szerző által dedikált példány. Első kiadás.A kötet szerzője, Vitéz felsődriethomai Pettkó-Szandtner Tibor (Bazin, 1886. június 20. – Leutstetten, 1961. január 6.) huszártiszt, európai hírű lótenyésztő és fogathajtó. A pozsonyi iskola elvégzése után saját elhatározásából a Georgikonban lótenyésztést tanult. Tanulmányai elvégzése után több ménesnél szolgált, ekkor még csak beosztottként, Hajnyi Arthur parancsnoksága alatt. Ebben az időben kezdett el szakfolyóiratok számára cikkeket írni a fogathajtás helyes technikájáról. 1931-ben jelent meg A magyar kocsizás" c. könyve a magyar hajtóstílusról, ami az "ősi magyar hajtóstíluson" alapul. Ezt a szakkönyvét 1928-as Kiskunlacházára történt áthelyezése után írta. A kiskunlacházi kitérő után (1932) ezredesi rendfokozatba lépett és átvette az első világégés nyomait még erősen magán viselő bábolnai ménes parancsnoki tisztét. Ettől kezdve minden erejével a ménes megújításán és a rossz állapotú épületek felújításán fáradozott. 1943-ban tábornokká léptették elő és ekkor már a Földművelésügyi Minisztériumban az egész ország lótenyésztéséért volt felelős. Később Mohamed Taher pasa, az egyiptomi Királyi Földművelésügyi Társaság elnöke felajánlotta neki az egyiptomi Kafr-Farouk Királyi Ménes igazgatói állását. Itt 1949 után új tenyésztési módot vezetett be, mely mind a ménest, mind magát Pettkó-Szandtnert világhírűvé tette. Tíz évig állt a ménes élén és az állományt olyan szintre hozta, hogy komoly európai kereslet alakult ki az egyiptomi lovak iránt. Élete alkonyán visszatért Európába régi barátja, Lajos Bajor Királyi Herceg fogadta be. Élete utolsó éveit ott töltötte, a sárvári ménes lovai között. -
Kiskunlaczháza, (1931), a szerző kiadása (Bíró Miklós ny.). 287+(4) p., 18 t., 5 kinyitható fekete-fehér kép, 13 színes kép, köztük Garay Ákos munkái, 233 szövegközti, feliratos rajzzal és fotóval. -
Kiadói vászonkötés, Jaksics György ex librisével."