| aukciósház |
Laskai Osvát Antikvárium |
| aukció dátuma |
2018.09.29. 11:55 |
| aukció címe |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| aukció kiállítás ideje |
Nincs megadva |
| aukció elérhetőségek |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
604. tétel
SCHWARCZ GYULA: Adalék a római alkotmánypolitikához és államjoghoz.
Bp. 1888. MTA. 68 p.
Schvarcz Gyula (Székesfehérvár, 1839 - Bp., 1900) államtudományi író, történész, jogtörténész, művelődéspolitikus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA tagja. Egyetemi tanulmányait a pesti, a müncheni és a berlini egyetemen végezte. 1861-ben a jénai egyetemen bölcsészdoktorrá avatták. Ezt követően több évet tanulmányutakkal töltött el, bejárta Közép-Európát és Angliát. Korán kezdett közoktatásügyi politikával foglalkozni, de a természettudomány terén is jelentékeny műveket alkotott. A tudomány és a politika szorosan egybekapcsolódott életében. Magyar, német, francia, angol és ó-görög nyelven írt művei figyelmet keltettek itthon és külföldön egyaránt. 1865-ben Új korszak címen közművelődési és tanügyi hetilapot alapított Bobory Károly szerkesztésével. Tagja volt a londoni Geological Society, Ethnological Society, Anthropological Society, a Société Géologique de France, az Académie Nationale és más társaságoknak. Többször is (1868-1872, 1875-1878 és 1887-1894) országgyűlési képviselővé választották. Képviselősége alatt behatóan foglalkozott államjoggal is. A politikai intézmények európai színvonalra emelését sürgette. Államjogi és művelődéspolitikai nézeteiből (például közigazgatási bíróság felállítása, a tisztviselők minősítésének törvényben szabályozása, a földművelési minisztérium különválasztása a kereskedelemügyitől, a főrendiház modern felsőházzá alakítása, a jog- és államtudományok különválasztása önálló államtudományi doktorátussal) az ő munkáiból került át a gyakorlati életbe. A vármegyei, városi, törvényhatósági közkönyvtárak alapításának, a progresszív jövedelmi adó bevezetésének, az általános szavazati jognak stb. nálunk Ő volt az atyja. Parlamenti működése alatt a ház közoktatásügyi bizottságának volt előbb tagja, később évről-évre elnöke. Beszédei nagyrészt a kultúrpolitikára vonatkoztak. A Tisza-féle fúzió alkalmazásával ő is belépett a Szabadelvű Pártba, melynek 1894-ig volt tagja. Az újabb választáson már nem indult. Cikkei a Gazdasági Lapokban, a Magyar Földtani Társulat Munkálataiban, a Kritikai Szemlében, a Szabadságban az Egyetértésben stb. jelentek meg. A Pallas nagy Lexikonának is munkatársa volt. Felolvasásokat tartott a londoni Chronological Institute előtt, a londoni Ethnological Society előtt, a Magyar Természetvizsgálók nagygyűlésén és a Magyar Természettudományi Társulat előtt.
Későbbi papírborítóban. 228 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
