Auktionhaus |
Darabanth Auktionshaus |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
Fair Partner ✔ 465. Gyorsárverés |
Datum der Ausstattung |
2024. április 29. és május 2. között. | H: 12-17 K-Sz: 10-17 Cs: 10-19 |
Erreichbarkeit der Auktion |
317-4757, és 266-4154 | info@darabanth.com | https://darabanth.com |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2024-05-02/465-gyorsarveres |
11169. Artikel
Sluini Határörző Stutzos Legény Leány. Ein Gränz-Scharfstütze und Maedchen aus Sluin. Kézzel színezett rézmetszet. Bikkessy Heinbucher József (1767-1833) festő rajza után metszette Karl Beyer. Készült 1816-ban.Mérete: 243x170 mm,
Sluini Határörző Stutzos Legény Leány. Ein Gränz-Scharfstütze und Maedchen aus Sluin. Kézzel színezett rézmetszet. Bikkessy Heinbucher József (1767-1833) festő rajza után metszette Karl Beyer. Készült 1816-ban.
Mérete: 243x170 mm, a lemezméret: 250x190 mm, a teljes lapméret: 285x210 mm.
Bikkessy Heinbucher József (1767-1833), magyar festő. A Habsburg Birodalom katonatisztjeként szolgált, a bécsi mérnöki akadémián tanult, később a térképrajzoló lett. A soknemzetiségű birodalom több vidékén is szolgált, ahol lerajzolta a számára érdekes viseleteket. Munkásságának fő témája a korszak nemesi, paraszti és katonai öltözködési kultúrája, az ország egyes vidékeinek és társadalmi csoportjainak jellegzetes viselete. Az általa alkotott festmények és rajzok forrásértékűek a néprajztudomány korszakkal foglalkozó szakemberei számára. A 78 metszetből álló gyűjteményt Karl Timlich adta ki, magyar és német feliratokkal, ,,A' magyar és horváth országi leg nevezetesebb nemzeti öltözékek hazai gyűjteményie' címmel (Bécs, 1816). A második, alig változott kiadás már Bikkessy neve alatt jelent meg 1820-ban, ,,Pannoniens Bewohner in ihren volksthümlichen Trachten' címmel, Csaplovics József német nyelvű magyarázó szövegeivel. A metszet címében szereplő Szluin megnevezés a mai Károlyvároshoz közel eső Szluin városára, illetve az itt állomásozó szluini ezredre utal. A török háborúk után a Habsburg-adminisztráció Magyarország keskeny déli sávját, a Katonai Határőrvidéket leválasztotta az országról, és a töröktől való védelem érdekében katonai közigazgatás alá vonta. A Határőrvidék 17 kisebb részre tagolódott, minden őrvidéket egy-egy külön ezred irányított, esetünkben a horvát szakasz szluini ezrede, Károlyváros környékén. Valamennyi ezred külön színkódolású uniformissal rendelkezett. Metszetünk ugyanakkor nem a tipikus szluini katonát, hanem a szluini uniformisba öltözött határvadász mesterlövészt ábrázolja. A magyarázat hosszan kitér a háttért alkotó fiatal lányok horvát népviseletére, illetve a tipikus katonai őrvidéki háztípus leírására, illetve annak tűzveszélyességének taglalására.
Kézzel színezett metszetünk a sorozat 41. darabja.
Tökéletes állapotú metszet, keretezve (Neustadtl Ernő és Fiai képkeretgyár, Budapest).