| auction house |
Laskai Osvát Antique Bookshop |
| date of auction |
d-m-Y H:i |
| title of auction |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| date of exhibition |
not given |
| auction contact |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
513. item
SULYOK DEZSŐ: A magyar tragédia
I. rész. A Trianoni Béke és következményei.
New York, 1996. Magyar Október 23 Mozgalom. XVI, 624 p.
Sulyok Dezső (Simaházapuszta, 1897 - New York, 1965) magyar politikus, országgyűlési képviselő, Pápa város polgármestere. Az első világháború után Budapesten csendőrtiszti tanfolyamot végzett és fogalmazóként tevékenykedett a tanácsköztársaság alatt. 1919 augusztusában a pápai rendőrség ideiglenes parancsnokává nevezték ki. A csendőrséget a rengeteg túlkapás miatt otthagyta, ahogy elérte betegállományba helyezését. Közben a Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma ELTE) megkezdett tanulmányait befejezte és jogi doktorátust szerzett. 1924-ben letette az ügyvédi vizsgát és önálló irodát nyitott Pápán. Rendszeresen publikált a Pápa és Vidéke című katolikus hetilapban. Belépett a kormány politikáját támogató Keresztény Szociális Gazdasági Pártba, ahol 1926 és 1931 között választmányi tag volt. 1929-ben választották először városi képviselővé a polgári pártok közös listáján a Belvárosban. Mint a Pénzügyi Bizottság előadója, politikájában nagy aktivitást mutatott, sorra jelentek meg cikkei a Pápai Hírlapban. A szélsőségektől élesen elhatárolódott, ebbe beleértve Lenin, Sztálin, Hitler és Mussolini gondolatait is. Az 1935. évi országgyűlési választásokon Pápán országgyűlési mandátumot szerzett. A választások után másfél hónappal azonban csalódott Gömbös Gyula miniszterelnök politizálásában és parlamenti mandátumát megtartva másodszor is távozott a kormánypártból. 1937-ben belépett a Független Kisgazdapártba, illetve csatlakozott az FKGP frakcióhoz. 1938-ban ő szólalt fel Imrédy Béla zsidó származása ügyében, ami miatt a miniszterelnök lemondásra kényszerült. Később felszólalt egy interpellációban Szálasi Ferenc örmény származása miatt, amiért az Összetartás című folyóirat beperelte. A második zsidótörvény ellen szavazott. 1943-tól az FKGP polgári tagozatának társelnöke lett és részt vett a párt Kállay Miklós miniszterelnökhöz benyújtott háborúellenes memorandumának kidolgozásában. 1944 április 3-án náciellenes magatartása miatt letartóztatták, és Nagykanizsára internálták. Két hónap múlva, Mindszenty József veszprémi püspök (későbbi hercegprímás) közbenjárására szabadon engedték. A nyilas hatalomátvétel után ismét bujkálni kényszerült. A városparancsnok őt kérte fel 1945. április 1-jén, húsvét hétfőn a polgármesteri teendők ellátására. Szeptember elejéig töltötte be ezt a posztot, így hivatali ideje csak a tervezek kidolgozására volt elég. Konkrét javaslatokat dolgozott ki a városrendezés végrehajtására. 1945. augusztusban bekerült az FKGP Országos Intézőbizottságába. 1945 júniusától az Ideiglenes Nemzetgyűlés, októbertől a budapesti törvényhatósági bizottság novembertől pedig a Nemzetgyűlés tagja. 1945 szeptemberében mint a kormányon lévő Kisgazdapárt jelöltje került a Pénzintézeti Központ élére. A Népbíróságon az Imrédy-per vádlója volt, népügyészi rangban. Politikai pályájának csúcspontját akkor érte el, amikor a köztársasági elnökké választott Tildy Zoltán után ő lett a párt miniszterelnök-jelöltje. 1946 március 12-én a Baloldali Blokk követelésére 19 társával együtt kizárták a Független Kisgazdapártból. Társaival 15-én megalakították a Magyar Szabadság Pártot amelynek elnökévé is választották. Ezzel egy időben elindította a Holnap című pártlapot, melynek Ő volt a főszerkesztője. 1947-ben a módosított választási törvény miatt lehetetlenné vált pártja színeiben történő indulása a közelgő választásokon, ami miatt a pártját feloszlatta és lemondott országgyűlési mandátumáról. Az 1947-es választásokat még megvárta, majd annak megtörténte után egy héttel, augusztus 14-én elmenekült az országból az Amerikai Egyesült Államokba. Még ebben az évben, 1947 október 7-én megfosztották állampolgárságától. Mint a Pénzintézeti Központ végkielégítés hiányában elküldött vezetője, nemzetközi bíróságon pert nyert a magyar állam ellen, így a külföldön zárolt magyar betétekből 80000 dollár végkielégítéshez juttatták, amivel biztosítani tudta anyagi függetlenségét politikai tevékenységéhez az emigrációban. 1949-1950-ben a Magyar Nemzeti Bizottmány végrehajtó bizottsági tagja, a belügyi osztály vezetője. 1950-ben az Amerikai Magyar Népszava szerkesztője lett. 1948-ban Svájcban, német nyelven, míg 1954-ben New Yorkban magyarul jelentek meg visszaemlékezései. 1956 után Magyar Október 23. Mozgalom néven önálló szervezetet alapított, de ez nem gyakorolt jelentősebb befolyást sem az ország életére, sem az emigrációban élők sorsára. 1997-ben a rendszerváltás után újjáalakult Független Kisgazdapárt rehabilitálta egykori kizárt politikusát.
Kiadói, illusztrált kartonborítóban. 215 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
