2025. Sep. 08., Monday
Live-Auktion

Laskai Osvát Antiquariat
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

29-09-2018 10:00 - 29-09-2018 11:55

 
379.
tétel

Zichy Nándor autográf levele ismeretlenhez 1902-ből,

Zichy Nándor autográf levele ismeretlenhez 1902-ből,

Tisztelt Barátom megszólítással, melyben sajnálatát fejezi ki a címzettnek, hogy a Kisöccse, Zichy János útján tudomására jutott kérését a Ludovika Akadémiával kapcsolatban nem tudja teljesíteni. Adony, 1902, [4] p., 1 beírt...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

379. Artikel
Zichy Nándor autográf levele ismeretlenhez 1902-ből,
Tisztelt Barátom megszólítással, melyben sajnálatát fejezi ki a címzettnek, hogy a Kisöccse, Zichy János útján tudomására jutott kérését a Ludovika Akadémiával kapcsolatban nem tudja teljesíteni.
Adony, 1902, [4] p., 1 beírt oldal.
Gróf zicsi és vázsonkeöi Zichy Nándor Lipót János György Gergely (Pozsony, 1829 - Adony, 1911) politikus, országgyűlési képviselő. Zichy Aladár (1864-1937) politikus apja, Zichy János (1868-1944) politikus nagybátyja. Az ősrégi főnemesi gróf zicsi és vázsonkeöi Zichy család sarja. Atyja, gróf Zichy György (1805-1879). 1848-ban bölcsészdoktori címet szerzett a Pesti Tudományegyetemen, később Bécsben és Pozsonyban jogot hallgatott. 1861-ben Fejér vármegye alispánja, a Mailáth-Sennyey-féle (más néven: Schmerling-) provizórium alatt a helytartótanács alelnöke. 1863. február 7-én jelent meg A Hon című lapban Alapkérdéseink című cikke. Emiatt sajtóperbe fogták, megfosztották grófi rangjától és kamarási méltóságától, és - akárcsak a felelős szerkesztő Jókai Mórt - börtönbüntetésre ítélték, de a hat hónapnyi szentenciából végül csak egy hónapot töltött le. Hamarosan visszatért a politikai életbe és a kiegyezési tárgyalásokon már aktívan részt vett. 1865 és 1880 között a rácalmási, a bácsalmási, végül a székesfehérvári kerület országgyűlési képviselője. 1884-ben Ő szervezte azt az ellenzéket, amely a zsidók és keresztények közötti házasságról szóló törvényjavaslat ellen tömörült. Az egyházpolitikai küzdelmekben, majd a már szentesített törvények esetleges revíziójára vonatkozó törekvésekben az 1895-ben alapított Katolikus Néppárt egyik vezéreként vett részt. 1869-ben megalapította a Székesfehérvári Kereskedelmi Bankot, 1872-ben pedig a Fejérmegyei Takarékpénztárat. 1880 után főrendiházi tag. 1889-től elnöke volt a Szent István Társulatnak, alapítója az Alkotmány című napilapnak. 1889-ben valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1906-ban tárnokmesteri rangot kapott. 1892-ben az Aranygyapjas-rend lovagjává ütötték.