2025. szept. 07., vasárnap
Élő közvetítés (LIVE)

Laskai Osvát Antikvárium
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

2018. 09. 29. szombat 10:00 - 2018. 09. 29. szombat 11:55

 
350.
tétel

JUST GYULA: ~ ~ beszédei az általános, egyenlő, titkos választói jog mellett és az általános politikai helyzetről 1911-1912-1913.

JUST GYULA: ~ ~ beszédei az általános, egyenlő, titkos választói jog mellett és az általános politikai helyzetről 1911-1912-1913.

Összeállította: Dr. Szalay Mihály. Politikai bevezetést írt: Batthyány Tivadar gróf. Egyetlen kiadás. [Bp.] 1913. Globus ny. 142 [1] p. Justh Gyula (Necpál, 1850 - Bp., 1917) politikus, országgyűlési képviselő, a Függetlenségi és...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

350. tétel
JUST GYULA: ~ ~ beszédei az általános, egyenlő, titkos választói jog mellett és az általános politikai helyzetről 1911-1912-1913.
Összeállította: Dr. Szalay Mihály. Politikai bevezetést írt: Batthyány Tivadar gróf.
Egyetlen kiadás.
[Bp.] 1913. Globus ny. 142 [1] p.
Justh Gyula (Necpál, 1850 - Bp., 1917) politikus, országgyűlési képviselő, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt elnöke, Justh Zsigmond testvére. Jogi tanulmányainak befejezése után 1876-ban a gyulai járás főszolgabírója lett, függetlenségi álláspontja miatt azonban 1878-ban a kormányzó Szabadelvű Párt megbuktatta. Ezután egy időre tornyai birtokára vonult vissza, később Csanád vármegyei birtokán gazdálkodott. 1884-ben Makón országgyűlési képviselővé választották, haláláig Csanád vármegye függetlenségi párti képviselője volt. Gyakran emelte fel szavát a polgári demokratikus reformokért. A Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártnak 1891-ben alelnöke, 1893-ban, Irányi Dániel halálát követően az elnöke lett. Döntő szerepe volt a liberális egyházpolitikai reformok keresztülvitelében az első Wekerle-kormány idején. Miután a negyvennyolcas frakciók szétváltak, szakított az Ugron Gábor vezette csoporttal. Bár a párt egyesülésekor ismét elnök lett, 1895-ben lemondott pártelnöki tisztségéről a hazatért Kossuth Ferenc javára. Két évvel később szerepet vállalt a büntető perrendtartás ún. sajtóparagrafusa elleni megmozdulásokban. 1898-ban egyik vezetője volt a Bánffy-kormányt megbuktató obstrukciónak. 1905-ben megválasztották a képviselőház elnökének. A szociáldemokratákkal és a polgári radikálisokkal együtt küzdött az általános választójog bevezetéséért. 1909-ben lemondott a házelnöki tisztségről, miután ellentétbe került az önálló Nemzeti Bank kérdésében a párt Kossuth Ferenc vezette szárnyával.1912-ben ő vezette a Tisza István elleni obstrukciót. Egy évvel később a miniszterelnök politikájával szembeszegülő egyesült függetlenségi ellenzék társelnök Kossuth Ferenc mellett, de a tényleges vezetést Károlyi Mihály gyakorolta, akinek polgári radikális programjával egyetértett. Élete utolsó éveit betegen töltötte, visszavonulva a politikai élettől.
Kiadói papírborítóban. 203 mm.