2025. szept. 07., vasárnap
Élő közvetítés (LIVE)

Laskai Osvát Antikvárium
49. árverés

2025. 04. 12. szombat 10:00 - 2025. 04. 12. szombat 14:48

 
453.
tétel

FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN: Buddha útján a Távol-Keleten

FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN: Buddha útján a Távol-Keleten

I-II. kötet (teljes) [Budapest, 1938.] Révai. [8] 260 p. 8 t., 242 p. 24 t. Felvinczi Takács Zoltán (Nagysomkút, 1880. április 7. – Budapest, 1964. december 4.) művészettörténész, szakíró, utazó. Egyetemi tanulmányait Budapesten...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

453. tétel
FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN: Buddha útján a Távol-Keleten
I-II. kötet (teljes)
[Budapest, 1938.] Révai. [8] 260 p. 8 t., 242 p. 24 t.
Felvinczi Takács Zoltán (Nagysomkút, 1880. április 7. – Budapest, 1964. december 4.) művészettörténész, szakíró, utazó. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A jogi tanulmányok mellett festeni is tanult a Budapesti Mintarajziskolában, mint Hollósy-tanítvány Münchenben, Nagybányán és majd Berlinben. Később a művészettörténetet, azon belül a keletkutatást választotta. A Hopp Ferenc-féle keleti gyűjteményből ő hozta létre Budapesten a Kelet-Ázsiai Múzeumot, melynek igazgatója is lett. Művészeti írásainak súlypontjában a Kelet művészete állt, de behatóan foglalkoztatta Dürer művészete is. Az 1930-as években hosszabb utazást tett a Távol-Keleten [Buddha útján a Távol Keleten I-II. 1938]. Élményeiről útikönyvben számolt be, többek között színes leírást adva a kínai császárok csengtöi nyári rezidenciájáról, ami azóta a világörökség része is lett. Az erdélyi művészettel foglalkozó kutatásai akkor válnak elmélyültebbé, miután 1940-ben az egyetemes művészettörténet tanárává nevezték ki a kolozsvári egyetemre. Rendezője volt 1941 szeptemberében a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban megnyílt művészeti kiállításnak. Ennek az anyagát a régi egyházi művészet, az ötvös- és ékszerművészet, a festészet és háziipar maradandó értékeiből gyűjtötte össze, a gótikától a 20. század művészetéig. A következő év tavaszán, ugyancsak Kolozsvárt, a keleti művészet erdélyi kincseiből rendezett kiállítást, India, Kína és Japán művészetét 40 oldalon tárgyaló tanulmányt közölve az igényes és pontos katalógusban (Keleti művészeti kiállítás, Kolozsvár, 1942). A Barabás Miklós Céh bírálóbizottságának külső tagjaként több kiállítás rendezője és szakavatott értékelője. 1943 tavaszán az ő rendezésében nyílt meg a kolozsvári sétatéri műcsarnokot felavató nagy tárlat. Több írását közölte "A Hírnök" és a "Pásztortűz". Élete utolsó éveiben egykori mesteréről, Hollósy Simonról tett közzé tanulmányokat a "Művészettörténeti Értesítő" c. budapesti folyóiratban és a keleti képzőművészetekről az Iparművészeti Múzeum Évkönyveiben.
A két kötet egységes, kiadói egészvászon-kötésben, eredeti, illusztrált védőborítóval. 190 mm.