| auction house |
Laskai Osvát Antique Bookshop |
| date of auction |
d-m-Y H:i |
| title of auction |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| date of exhibition |
not given |
| auction contact |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
187. item
MAGYAR JOGÁSZEGYLETI ÉRTEKEZÉSEK / Új folyam V. kötet.
32. füzet: Schreyer Jakab: Csődjogi vitás kérdések
Schreyer Jakab (Biharugra, 1847 - Bp., 1932) ügyvéd és jogi író. Iskoláit Nagyváradon, Debrecenben, Bécsben és Budapesten végezte. 1872-től Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytatott. Tagja volt a fővárosi képviselő-testületnek és a Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségének.
33. füzet: Márkus Dezső: A polgári perrendtartást életbeléptető törvény javaslatáról
34. füzet: Reitzer Béla: A teljesítési és szavatossági szabályok viszonya a tervezetben.; Szirtes Artur: Szocziális jogtudomány és szocziográfiai módszer
Szirtes Artúr (Pancsova, 1884 - Bp., 1927) ügyvéd, jogszociológus, jogi szakíró, író, költő. A budapesti tudományegyetemen , könyvismertetői a Huszadik Század hasábjain jelentek meg. 1910 és 1912 folyamán előadást tartott a Galilei Körben, Új-Zéland szocialisztikus államszervezete, illetve A szerződésekről címmel. A Huszadik Századon kívül cikkei és szépirodalmi munkái jelentek meg a Jövendőben, a Kis Lapban, a Magyar Hírmondóban, a Magyar Közéletben, a Nemzeti Iskolában, a Szinérváraljában, A Színházban, továbbá megjelent írása az Incze Henrik által szerkesztett Magyar Színészeti (Müvészeti) Almanach 1906-os évfolyamában. Elsősorban iparjoggal foglalkozott, de emellett irodalmi tevékenységet is folyatott, több verseskötete is megjelent. Elkötelezett híve volt a szociális jogalkotási mozgalomnak. Károlyi Mihály kormánya idején visszautasította a miniszteri tanácsosi pozícióit, 1919-ben sikkasztással vádolták meg, s a forradalmak után munkakedve és munka iránti lelkesedése is alábbhagyott. 1927-ben öngyilkos lett. 1914-ben a Magyar Iparosok Országos Szervezete főtitkára lett. Tagja volt a Magyar Müvelődés Társaságának, és az Iparművészeti Társulatnak.
35. füzet: Almási Antal: Polgári perrendtartás és a magánjog
36. füzet: A községi illetőség
37. füzet: Dombováry Géza: A tény- és jogkérdés a bűnvádi gyakorlatban
38. füzet: Kádár Zoltán: Az orvosi műhibákról
39. füzet: Dr. Riesser Jakab előadásai
40. füzet: Nagy Dezső: Az ügyvédi rendtartás reformja
Bp. 1912. Pfeifer Ferdinánd. [4] 47 p.; 42 p.; 48 p.; 42 p.; 30 p.; 72 p.; 23 p.; 29 p.; 31 p.
Nagy Dezső Bálint (Kisújszállás, 1855 - Bp., 1913) jogi doktor, ügyvéd, jogi író. A jogi tanulmányokat a budapesti egyetemen végezte, ahol: A részvénytársaságok története, jelentősége és jogi természete című munkájával pályadíjat nyert. 1879-ben közoktatási miniszteri ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra ment. Látogatta a heidelbergi egyetemet, egy évig a párizsi jogi iskolákat és fél évig Berlinben tartózkodott. 1881-től levelező tagja volt a párizsi Société de legislation comparéenek és állandó munkatársa e társulat évkönyvének. 1881-ben lett ügyvéd, ezt a hivatás egészen haláláig gyakorolta. Különös szeretettel foglalkozott az ügyvédi kérdéssel, melyet a jogászgyűléseken és az országos ügyvédgyűléseken tárgyalt, ahol előadóként is működött. Élénk tevékenységet fejtett ki az ügyvédi nyugdíj szervezése érdekében, amelyre nézve alapszabályokat dolgozott ki és e munkálatát 1899. július 28-án a budapesti kamara el is fogadta. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter megbízásából szerkesztette az országos képviselőválasztási ügyekben a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot indokolásával együtt. 1892-ben a budapesti kamara megválasztotta titkárává (ezt a tisztséget 1902-ig viselte), 1894-ben a magyar jogászegylet választmányi tagjává. Mint ügyvéd a képviselőválasztások feletti bíráskodás és a bűnügyi védelem terén fejtett ki nagyobb tevékenységet. A dunamelléki református egyház ügyésze és tanácsbírájaként is volt. 1906-tól 1910-ig függetlenségi párti országgyűlési képviselő és egyúttal a Függetlenségi Párt alelnöke. Első jogi cikke a Magyar Themisben jelent meg.
Dr. Baróthy Pál az utolsó nagyváradi, majd budapesti főügyész könyvtárából.
Korabeli, aranyozott gerincű félvászon-kötésben. 225 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
