| aukciósház |
Laskai Osvát Antikvárium |
| aukció dátuma |
2018.09.29. 11:55 |
| aukció címe |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| aukció kiállítás ideje |
Nincs megadva |
| aukció elérhetőségek |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
183. tétel
MAGYAR JOGÁSZEGYLETI ÉRTEKEZÉSEK / Új folyam I. kötet.
1. füzet: Nagy Ferencz: Székfoglaló beszéd
Verseghi Nagy Ferenc (Verőce, 1852 - Röjtökmuzsaj, 1928) jogász, jogtudós, egyetemi tanár, politikus, az MTA rendes tagja. A kereskedelmi jog elismert szakértője volt, jelentős gyakorlati (kodifikációs) és elméleti jogtudományi munkát végzett a közjog legkülönfélébb területein. Nevét gyakran használta Verseghi Nagy Ferenc alakban is. A bécsi és a budapesti egyetemeken folytatott tanulmányait követően 1875-ben szerzett jogi diplomát Budapesten. 1876-1877-ben állami ösztöndíjjal Bécsben, Berlinben, Lipcsében, Göttingenben és Párizsban képezte tovább magát. 1889-ben megválasztották az Erdélyi Római Katolikus Státusképviselőjévé. Szakmai pályafutásával párhuzamosan a századforduló környékén a politikai életbe is bekapcsolódott. 1900-1902-ben kereskedelemügyi államtitkári posztot töltött be, egyúttal 1901-ben a felsővisói választókerület szabadelvű párti képviselőjeként bekerült az országgyűlésbe. 1905-ben huszonötödmagával korábbi pártjából kilépett, és részt vett az Országos Alkotmánypárt megalakítása körüli szervezőmunkában, majd 1906-tól 1910-ig a párt másodelnöke volt. A párt feloszlásakor, 1910-ben a Nemzeti Munkapárthoz csatlakozott, és 1918-ig Kaposvár parlamenti képviselője volt. Gyakorlati és elméleti jogászként elsősorban a kereskedelmi jog, illetve a korszakban részterületeit alkotó váltójog és szövetkezeti jog alkották fő szakterületét. Emellett behatóbban is foglalkozott a tengerjog, a választójog, a végrehajtás, az értékpapír-részletvétel és az uzsora törvényi szabályozásával is. Az 1870-es évektől hozzájárult az ország gazdasági modernizálását segítő kodifikációs munkához, így például közreműködött a polgári törvénykönyv módosításában, a szövetkezeti jog és a tengeri magánjog törvényjavaslatainak megfogalmazásában. Törvénymagyarázó kommentárokat adott közre egyebek mellett a kereskedelmi (1875. évi XXXVII.), a végrehajtási (1881. évi LX.) és az ipari hitelszövetkezeti (1898. évi XXIII.) törvénycikkekhez. Írásai, tanulmányai a Magyar Pénzügy, Jogtudományi Közlöny, Magyar Themis, Magyar Igazságügy, Jogállam című folyóiratokban jelentek meg, s közreműködött A Pallas nagy lexikona kereskedelmi jogi szócikkeinek megírásában is. 1885-ben a Magyar Jogászgyűlés alelnöke, 1909 után a Magyar Jogászegylet elnöki tisztét töltötte be, emellett Magyarország képviselője volt a hágai Nemzetközi Bíróságon. 1879-től levelező tagja volt a párizsi Összehasonlító Jogtudományi Társaságnak (Société de législation comparée). 1898-ban váltójogi kézikönyvével az MTA Sztrókay-jutalmát nyerte el. Jogászi munkásságáért 1912-ben valóságos belső titkos tanácsosi címet kapott, 1927-ben pedig a felsőház tagja lett.
2. füzet: A sajtótörvény reformjának főbb kérdései
3. füzet: A sajtójog főbb kérdéseinek reformja
4. füzet: Hiányzik!
5. füzet: Kisebb magánjogi előadások és vitás
6. füzet: Balogh Jenő: Újabb bűnügyi törvényhozás külföldön
7. füzet: Pap Dezső: Az ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása
Pap Dezső (Szelevény, 1871 - Bp., 1930) jogi és szociálpolitikai író. Jogi tanulmányok után a kereskedelemügyi minisztériumban teljesített szolgálatot, 1918-ban helyettes államtitkár, 1917-ben műegyetemi magántanár 1922-től a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal magyarországi levelezője lett. Szociálpolitikai és munkajogi műveket írt.
8. füzet: Doleschall Alfréd: A svájczi, osztrák és német büntetőjavaslatok
Doleschall Alfréd (Besztercebánya, 1864 - Bp., 1931) jogász, egyetemi tanár. 1887-től bíró a budapesti törvényszéken, 1887-1888 között a pestvidéki törvényszéken, 1888-1890- között a budapesti ítélőtábla, 1890-1891-ben a Kúria joggyakornoka, 1891-ben a budapesti törvényszék aljegyzője, 1891-ben szolgálattételre berendelték az Igazságügyi Minisztériumba, ahol 1891-1894 között törvényszéki jegyző. 1894-1901 között a pestvidéki törvényszék albírája. 1901-1907 között törvényszéki bíró, 1907-től 1931-ig a budapesti egyetem tanára (büntetőjog és eljárás). 1929-30-ban az egyetem rektora. Mint büntetőjogász a Karl Binding-féle normatív irányzat híve volt. 1920-1928 között helyettesként előadta a nemzetközi jogot is. Munkáiban főként részletkérdéseket dolgozott fel.
9. füzet: Magyar István: A büntetés kimérése
Magyar István (1864-1954) koronaügyész, jogi író.
10. füzet: Finkey Ferenc: A motivumok értékesítése a legújabb büntető törvényjavaslatokban
11. füzet: Gallia Béla: A kereskedelmi bíráskodás és a polgári perrendtartás
Gallia Béla (Kecskemét, 1870 - Bp., 1954) kúriai tanácselnök, jogi író. 1913-tól a budapesti ítélőtáblánál bíró, 1923-tól 1939-ben történt nyugalomba vonulásáig kúriai bíró. 1945-ben visszahelyezték hivatalába és a Kúria tanácselnökévé nevezték ki, de még ugyanebben az évben nyugdíjba vonult. Elsősorban kereskedelmi és váltójoggal foglalkozott, több kommentárt is írt. A Hiteljogi Döntvénytár, a Jogtudományi Közlöny c. szakfolyóirat melléklapjaként kiadott időszakos döntvény gyűjtemény (1909-17), majd 1946-49-ben a Gazdasági Jogi és Munkajogi Döntvénytár szerkesztője.
12. füzet: Meszlény Artur: A polgári perrendtartás szociális szempontjai
Bp. 1910-11. Pfeifer Ferdinánd. 1 t. 16 p.; 19 p.; 116 p.; 45 p.; 16 p.; 77 p.; 91 p.; 26 p.; 50 p.; 47 p.; 22 p.
Korabeli, aranyozott gerincű félvászon-kötésben. 230 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
