| aukciósház |
Laskai Osvát Antikvárium |
| aukció dátuma |
2018.09.29. 11:55 |
| aukció címe |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| aukció kiállítás ideje |
Nincs megadva |
| aukció elérhetőségek |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
185. tétel
MAGYAR JOGÁSZEGYLETI ÉRTEKEZÉSEK / Új folyam III. kötet.
20. füzet: Baumgarten Izidor: A bíró
21. füzet: Királyfi Árpád: A bosnyák-herczegovinai tartományi illetőség és következményei
22. füzet: Timkó Zoltán: A szövetkezeti uzsora
Timkó Zoltán (Kassa, 1874 - ?,?) jogász, ügyész, 1940 és 1944 között Magyarország legfőbb ügyésze.
23. füzet: Tihanyi Lajos: Bosznia-Herczegovinát érintő viszonyaink jogi természete
24. füzet: Buza László: Bosznia és Herczegovina államjogi helyzete s a bosnyák-herczegovinai tartományi illetőség
25. füzet: Moór Gyula: Stammler "helyes jogról szóló tana"
Moór Gyula, vitéz (Brassó, 1888 - Bp., 1950) jogtudós, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA ideiglenes elnöke 1945 és 1946 között. Tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd az 1945-ös választások után (amelyen nem indult) a Nemzetgyűlés választotta képviselővé MTA elnöki tisztségéből kifolyólag. Az 1947-es választásokon a Magyar Függetlenségi Párt színeiben indult sikerrel, megválasztották országgyűlési képviselővé (a párt vezetésébe is bekerült), de az MKP nyomására mandátumát megsemmisítették. 1948. január 1-jén nyugdíjazták. 1949-ben akadémiai tagságát is megvonták. Számos tudományos társaság tagja, többek között a Magyar Tudományos Akadémia is levelező (1925), majd rendes (1942) tagjává választotta; az MTA elnökhelyettese, a Jogtudományi Osztály elnöke, majd a második világháború után, Kornis Gyula lemondása miatt, rövid ideig ideiglenes elnöke is a testületnek. Számos szakmai társaságban tevékenykedett. A Magyar Társadalomtudományi Társaságban és Mikes Irodalmi Társaságban mint választmányi tag, de tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak és a Dugonics Társaságnak is. Fő kutatási területe a jogbölcselet volt, de foglalkoztatta a szociológia és a filozófia is. Erőteljesen támaszkodott a korszakban igen komoly befolyást gyakorló újkantiánus filozófiára, amiből kiindulva önálló jogfilozófiai rendszer kidolgozására törekedett. Tisztelői főként az ő érdemének tartják, hogy a magyar jogbölcselet lépést tudott tartani a korabeli európai jogfilozófia fejlődésével.
26. füzet: A becsület oltalma a német, osztrák és svájci büntetőtörvény-tervezetekben
Bp. 1911. Pfeifer Ferdinánd. [2] 8, 23 p.; 102 p.; 29 p.; 21 [2] p.; 26 p.; 87 p.; 38 [1] p.
Korabeli, aranyozott gerincű félvászon-kötésben. 230 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
